A kényelmes vásárlás érdekében webshopunk, sok más weboldalhoz hasonlóan, ún. "cookie"-kat használ. Amennyiben Ön nem tiltja le a cookie-k alkalmazását böngészőjében, az Ön részéről elfogadottnak tekintjük ezek használatát. A későbbiekben bármikor módosíthatja ezzel kapcsolatos beállításait böngészője "beállítások" pontjában. A cookie-k használatáról Adatvédelmi tájékoztatónkban bővebben is olvashat.
Menü

FORGÓSZÉKEK - HASZNOS INFORMÁCIÓK ÉS KARBANTARTÁSI TANÁCSOK

2015. 01. 07. 00:00:00
A forgószék mechanikákról, és főbb alkotóelemekről összegyűjtött információkkal a megfelelő forgószék kiválasztásához  szeretnénk támpontot nyújtani,  karbantartási tanácsainkkal pedig igyekszünk a zökkenőmentes, zavartalan használatot segíteni. Rövid áttekintésünk segítségével Ön a leginkább testhez álló modellt választhatja, majd hosszú éveken át élvezhezti a megvásárolt darab kényelmét.
 
Az alábbi témakörökben igyekszünk hasznos információkkal segíteni Önt:
 
A legtöbb felhasználó a forgószéke használatba vétele után csak egyszer állítja be magának a szinkron-szerkezetet, és azután mindig ebben a pozícióban használja.  Azonban sokkal egészségesebb és kényelmesebb, ha mindig az aktuális tevékenységünkhöz igazítjuk a széket is: gépeléskor előre dőlve, olvasáskor kicsit hátrébb, vagy telefonáláskor, lazításkor egészen hátra döntve. Ez hosszabb távon gerincünk egészségének kérdése is, mert így tartásunk nem rögzül egyetlen pozícióban, ami csökkenti az egyébként mindenképpen megterhelő ülés egészségügyi kockázatait.

Milyen egy igazán jó forgószék? Olyan, amiben azt érezzük, hogy „benne”, és nem „rajta” ülünk. Ezt az érzést úgy lehet elérni, ha a széken több dolog is beállítható egyéni alkatunkhoz, igényeinkhez: például az ülésmagasság, a háttámla dőlésszöge, a hintázás rugóereje, stb.

A megfelelő beállításhoz néhány hasznos ismeret:

A székmechanikákról általában

A Magyarországon kapható forgószékek legalább 90%-a az alább felsorolt székmechanikák egyikével készül, vagy pedig csak egyszerű gázlift-mozgatóval.

A főbb székmechanikák ezek:  CP (kontaktó), szinkron, aszinkron és hintamechanika.

Valamennyi mechanikának az a szerepe, hogy lehetővé tegye a minél kényelmesebb üléspozíciók beállítását.  A mechanika az ülés alatt-mögött található, az ülőlaphoz 4 csavarral rögzítve, és oldalt egy vagy több funkciókar, illetve marokcsavar áll ki belőle, valamint a mechanikába fut be a gázlift, amit szintén működtet.

Hintamechanika (fotel-mechanikának is nevezik)

A klasszikus vezetői forgószékek mechanikája, segítségével működtethetjük a gázliftet, és ezzel állítható az ülésmagasság, valamint aktiválható a hintafunkció.

Működése: az ülés alatt, a hintamechanika jobb oldalán található kar felfelé húzásával a gázlift működik. Ha ugyanezt a kart kifelé húzzuk, a hintafunkció aktiválható, befelé tolva pedig kikapcsolható. A billegő hintafunkció kikapcsolása csak a szék egyenes állapotában lehetséges, hátradöntött állapotban nem rögzíthető. A mechanikán található marokcsavarral a hintázási ellenerő szabályozható. Ha feszesebbre hangolt rugózást szeretnénk, akkor e marokcsavart befelé csavarva lehet annak rugóját keményíteni, és vice versa. Kisebb súlyú és alacsonyabb embernek lazább, nagyobb súlyú, magasabb embernek feszesebb rugó beállítás megfelelő.

Multiblock mechanika

Ez a hintamechanika továbbfejlesztett változata. Elsősorban abban különbözik az egyszerű hintamechanikától, hogy nem csak egyetlen, hanem „több ponton blokkolható”, vagyis rögzíthető 3 vagy 5 különböző dőlésszögben. Emellett a 2 mechanika között még a hintázási ív rajzolata is eltér. Akik mindkettőt próbálták, a multiblockét találták komfortosabbnak, bár ez személyfüggő.

Működése: a multiblock szerkezeten általában 2 oldalsó mozgatókar, plusz a rugózási ellenállást szabályozó marokcsavar található. E fejlettebb szerkezet tulajdonsága az ún. „antishock” funkció is, aminek köszönhetően, ha valamely pozícióban fixáljuk mechanikát, ez csak akkor oldható ki újra, ha ültünkben  kicsit hátradöntjük előbb a széket és úgy kikattintjuk a záróreteszt. Így nem fordulhat elő véletlenül sem, hogy például a kar babrálása és a szerkezet akaratlan kioldása révén a szék hátba vágja vagy katapultálja használóját.

Aszinkron mechanika (asynchro, ASYN)

E mechanika révén a szék ülőlapjának és hátlapjának a dőlésszöge külön-külön, egymással nem szinkronizált – vagyis aszinkron – módon beállítható.

Működése: az ülőlap magasságát a jobb oldali elülső kart felfele húzva állíthatjuk be – ez a gázlift működtetője. A szerkezet jobb oldalán található hátsó kar segítségével a háttámla dőlésszöge több különböző pozícióban rögzíthető: felfelé húzva kiold, lefelé tolva pedig rögzít a kar. A szerkezet alján található marokcsavar azt szabályozza, hogy a háttámla – nyitott, nem fixált állapotban – milyen erővel fejtsen ki ellenállást (ilyen az egyszerűbb aszinkron mechanikákon nincs). Az ülőlap dőlésszöge bármelyik pozícióban önállóan rögzíthető, ez a funkció általában külön karral működik. A hátlap dőlésszöge a talajjal kb. 76˚-120˚-os szöget, az ülőlap a vízszinteshez képest pedig kb. -3˚-+5˚-os szöget zárhat be. Mivel a hátlap és ülőlap dőlésszöge egymástól függetlenül módosítható, saját testi adottságainkhoz és az adott munkához legcélszerűbb üléspozíció könnyen beállítható. A háttámla magasságának beállítása vagy marokcsavarral, vagy a támlába épített automatikus (up & down vagy racsnis) szerkezet segítségével lehetséges. Racsnis szerkezet esetén a támla a legfelső helyzetét elérve nem rögzül, hanem a legalsó helyzetbe ugrik vissza és onnan újra egyre magasabb állásba helyezhető.  

Szinkron mechanika (synchro, SYN)

A szék ülőlapjához rögzített szerkezet, ez tartja a háttámlát és ennek segítségével állítható az ülésmagasság, valamint – egymással szinkronizálva – beállítható és rögzíthető az ülés és a háttámla.

Működése: a jobb oldali kart felfelé húzva az ülőlap magasságát szabályozhatjuk a gázlifttel. A baloldali kart felfelé húzva (vagy néhány típusnál előre tolva) nyitható a szinkron szerkezet, és e nyitott állapotban beállítható a támla és az ülés dőlésszöge. A szék ülése és támlája által bezárt szög a különböző szinkronszerkezetek esetében jellemzően 90˚-110˚ közötti tartományban változtatható. A működtető kart lefelé (vagy néhány típusnál hátrafelé) tolva a kívánt pozíciót rögzíthetjük, de a szinkron mechanika nyitva is hagyható, és ebben az esetben a szék háttámlája szinkronban együtt mozog az ülőlappal, ezáltal a derékra nehezedő terhelés csökken, és a szék dinamikusan követi mozgásunkat. Az elől-középen található marokcsavarral e szabad mozgás ellentartó rugóereje szabályozható: például nagyobb súlyú, magasabb emberként ezt viszonylag keményebbre kell hangolni, hogy komfortos legyen.  Egyes típusoknál a szerkezeten hátul (a szék hátulján) található marokcsavar kilazítása után állítható a háttámla magassága, más típusoknál ez egy automatikusan föl és le mozgatható (up & down, racsnis) szerkezettel lehetséges. Itt említendő, hogy vannak szinkronos székek, amelyeken az ülés mélysége is állítható. Ezt egy külön csúszka-mechanika teszi lehetővé a szinkron-szerkezet és az üléslap között (nem minden széken, hanem ez külön opció). Ez csak az átlagnál hosszabb lábú felhasználóknál lényeges, mert ennek segítségével a beülési mélységet max. 5 cm-rel növelhetjük, amivel a combok teljesebb alátámasztást kapnak, s az ülés közbeni terhelés az alsó végtag nagyobb felületén oszlik el.

CP-mechanika (contact permanent, CP-szerkezet, kontaktó)

Egyszerű, gazdaságos szerkezet, amely ezzel együtt sok felhasználónak jelentheti az optimumot. A forgószék háttámláját és az ülőlapot köti össze, lehetőséget ad a háttámla magasság, dőlésszög és mélység beállítására is.

Működése: A széktámla magasságának fokozatmentes beállítása a hátulsó marokcsavar lazításával, majd megszorításával történik. A CP-szerkezet jobb oldalán található marokcsavarral a háttámla dőlésszöge állítható be. Az ülőlap alatt hátul található marokcsavarral pedig a háttámla ülőlaptól való távolságát, vagyis az ülésmélységet állíthatjuk. Érdemes a marokcsavarokat jól megszorítani (és  időnként ellenőrizni), így a szerkezet nem lazul ki, és tartósabb lesz.

Karfa a forgószéken

A karfa a kéz alátámasztására szolgál ülés közben. Nem feltétlenül alkalmas arra, hogy felkeléskor, illetve leüléskor erre támaszkodjunk, illetve nagyobb súlyt helyezzünk rá, mert így az olcsóbb székek karfái kitörhetnek. A karfák lehetnek fixek vagy állíthatók. Egyes forgószékeknek a karfák nélkülözhetetlen szerkezeti elemei, másoknál pedig választható alkotórészek.

Az állítható karfák között legkevesebb 4 félét különböztethetünk meg:

  1. állítható magasság,
  2. állítható magasság és szélesség (2D),
  3. állítható magasság, szélesség és mélység (3D),
  4. állítható magasság, szélesség és mélység, illetve horizontálisan forgatható karfatető (4D).

 A megfelelő karfa kiválasztása nagymértékben hozzájárul az egészséges üléshez és a helyes testtartás biztosításához. Minél több dimenzió állítható egy karfán, annál inkább személyre lehet szabni azt, ezáltal a kart megfelelően alá tudjuk támasztani. Ha nincs akadályozó körülmény (pl. egy pénztárban a pénzfiók ki-becsukása), akkor mindenképpen ajánlott, hogy a forgószéken legyen karfa is.

Gázlift

A forgószékek ülésmagasságát a lábkereszt és az ülés közötti légmechanikai (pneumatikus) elem, a gázlift biztosítja, ami egyben a szék forgótengelye is. Különböző méretű gázliftek találhatók a különböző szerkezetű és méretű forgószékekben. A normál gázliftek esetében a szék magassága leeresztett és felengedett gázliftnél 80-130 mm-rel különbözik. A gázliftet a székek többségénél az ülőlap alatt, jobb oldalon lévő kar felhúzásával lehet működtetni. A jó minőségű gázlift ismérve, hogy könnyen jár, könnyen állítható, továbbá komfortos rugózást is biztosít, ezzel is oldva a hosszantartó ülőmunka során az izmokban kialakuló merevséget (emiatt gázrugónak is nevezik).

Lábkereszt (lábcsillag)

A lábkereszt a görgők és a gázlift között található, ötágú tartóelem, feladata a szék tartása és a terhelés átvitele, szétosztása a padló felé. Anyaguk szerint ezek készülhetnek műanyagból vagy fémekből. A műanyag lábkeresztek nagyobb részt polietilénből (nejlon) készülnek, és a legjobbak még üvegszál erősítést is kapnak. A fém lábcsillagok anyag általában festett vagy krómozott acél, illetve alumínium. Tartósságot illetően elvileg nincs különbség köztük, bármelyik fajtából lehet kiválót és kevésbé jót találni. Az alsókategóriás székek között a (krómozott vagy festett) acél lábkeresztek strapabíróbbnak szoktak bizonyulni, míg felsőbb kategóriában szinte nincs érzékelhető különbség: műanyagból és fémből készült lábkeresztek egyaránt jól bírják a terhelést. A lábkeresztek átmérője 520 és 700 mm között szóródik, gyerekszékekhez kisebb, míg magas, nagy székekhez nagyobb és erősebb biztosítja a megfelelő stabilitást.

Görgők

A görgők szerepe a szék és a talaj közötti dinamikus kapcsolat biztosítása. A padlófelülethez való optimális illeszkedés szerint normál- és parketta-görgőket különböztetünk meg.

A normál, kemény futófelületű görgők gyakorlatilag bármilyen felületen használhatók, de inkább szőnyegre, padlószőnyegre, linóleumra, azaz lágyabb felületekre ajánlottak. Kemény felületen ezek zajosabbak, hamarabb kopnak és idővel lekoptatják például a laminált parketta felszínét.

Az úgynevezett „parkettagörgők” gumírozott futófelülettel rendelkeznek, így parkettára, kerámia lapokra, és egyéb kemény felületekre ezek ajánlottak, mert csendesen gördülnek és kímélik a padlót. A különböző típusú padlókhoz a megfelelő futófelületű görgők helyes megválasztásával jelentősen megnövelhetjük mind a görgők, mind a padló élettartamát. Fontos tudnivaló, hogy a ereskedelemben több féle csappal (tengellyel) rendelkező görgő van forgalomban! Ha cserélni szeretnénk székünk görgőit, előtte mérjük meg, hogy a jelenlegi görgők milyen átmérőjű a csappal rendelkeznek. (A leggyakoribb a 10 és 11 mmes.)

Szivacsozás és párnázat

Az ülőlap és a háttámla szivacsozása kényelmi és egészségügyi funkciót is betölt. A vastagabb szivacsozás nehezebben ülhető ki, továbbá komfortosabb érzést biztosít, legalábbis eleinte. Sok ülésben jártas ember viszont a keményebb, feszesebb párnázatot részesíti előnyben és az ergonómiai szakértők ajánlása is az, hogy hosszabb használathoz a keményebb a jobb. A szivacs 3 fő paramétere felhasználói szempontból a keménység, rugalmasság és tartósság. Ezek tükrében, azonos méretű és vastagságú szivacspárnák között is lehet 3-4-szeres árkülönbség, amit a szék ára is tükrözni szokott. A szivacs esetében is igaz a mondás, hogy „nincsenek csodák”: az olcsó székekbe olcsó szivacsot építenek a gyártók, azok a párnázatok rövidebb idő után elveszítik rugalmasságukat és „összeesnek”, míg a nagyobb sűrűségűek tartósabbak és kényelmesebbek is. A legtöbb székpárnát szivacstömbökből kivágott, szeletelt lapokból készítik, míg léteznek formaöntött ülő- és hátlap párnák is. Utóbbiak a legtartósabbak, akár 10 év használat után is megőrzik eredeti rugalmasságuk 70-80%-át. Egyes székeknél az ülő- és hátlap szélein szivacsdomborulatok találhatók, amelyek az ergonomikus testhelyzet felvételét hivatottak elősegíteni. Ez a többség számára általában kényelmes, azonban nem mindenkinek.

Kárpitozás

A kereskedelemben kapható irodaszékek többsége 3 fő kárpit-típusba sorolható: bőrök, műbőrök, textilek. Mindegyik típusnak megvannak az előnyei és hátrányai. Ezek közül a valódi bőrnek tulajdonítják a vásárlók a legnagyobb értéket. A gondosan cserzett és szeletelt, szépen festett marhabőr valóban kényelmes, tartós és elegáns, és ennek megfelelően drága is. Ugyanakkor nem minden „valódi bőrként” hirdetett kárpit ilyen. Például az olcsó forgószékeken esetenként olyan minőségű sertésbőr található, ami  sem használati érték, sem tartósság tekintetében nem a legjobb választás. A bőr és műbőr felület könnyen tisztán tartható, de nyáron, párás melegben hamarabb beleizzadunk. A műbőrök között is nagy különbség van. A sima pvc egyszerűbb, keményebb és olcsóbb, míg a poliuretán (pu) bevonatú műbőr puhább és többe is kerül. A mai modern technológiával készült műbőrök használati értékben és tartósságban egyaránt túlszárnyalják az olcsóbb bőröket. Létezik olyan műbőr is, amelynek fedőanyagába a gyártáskor bizonyos mértékű (20-30%) porrá őrölt bőrt kevernek és így részben természetes anyagú műbőrt (bonded leathert) hoznak létre. A természetes és mesterséges anyagok ilyen ötvözete a természetes bőréhez hasonló tapintást, puhaságot tesz lehetővé alacsonyabb ár mellett.

A textilkárpitok kínálata szinte végtelen. Ezek nagy többsége műszálas (poliakril, poliészter, polietilén) anyag. Az esztétikai szemponton kívül egy szövettípusnak bútorkárpitként a legfontosabb jellemzője a tartóssága, illetve kopásállósága, amit az úgynevezett martindale-teszttel mérnek. Már a 20-30.000-es mutatóval rendelkező szövetek is megfelelnek normál körülmények esetében több éves használatnak, míg intenzív igénybevétel és hosszú évekre garantált strapabíráshoz 100.000-es mutatójú szövetek is kaphatók.

Karbantartás

Az alábbi tanácsok segítségével akár +30%-kal is meghosszabbítható a székek élettartama. Összeszerelésnél vegyük figyelembe a szerelési rajzot (ha mellékelte a gyártó), mert egy csavar, egy alátét vagy egyéb alkatrész nem megfelelő helyre történő helyezése vagy elhagyása hosszabb-rövidebb távon az egész szék tartósságát csökkenti. A csavarokat érdemes legalább 3 havonta ellenőrizni, és szükség esetén újra meg kell húzni azokat. Félévente érdemes a görgőket a szennyeződésektől, szöszöktől megtisztítani. Évente egyszer a mozgó alkatrészeket kenőanyaggal célszerű lekezelni (minimálisan, gépolajjal). Sokan, főleg a nők, csak a szék elülső részére ülnek, ahelyett, hogy teljesen beülnének a székbe. Ezzel szemben célszerűbb a teljes ülőfelületet használni, mert így az ülés kényelmesebb, a testtartás egészségesebb, és a mechanika is kisebb igénybevételnek van kitéve. Leüléskor normál lendülettel üljünk le, azaz ne magasról „zuhanjunk” a székbe annak érdekében, hogy elkerüljük a károkat. Csak azzal a székkel érdemes hintázni, amelynek a mechanikája, szerkezeti kialakítása azt lehetővé teszi. Gyárilag nem hintázható székkel hintázva balesetveszélynek tesszük ki magunkat, ráadásul a széket is tönkre tehetjük ezzel.

Tisztítás

A műanyag alkatrészek és felületek (pl. karfa, lábkereszt) egyszerű nedves ruhával tisztíthatók, esetleg szappanos vizes ruhával. Ajánlott havonta tiszta, száraz ronggyal áttörölni a műanyag székalkatrészeket. A műanyagok idővel elöregednek, beszürkülnek. Ezeket vékonyan át lehet kenni szilikonos szivaccsal, amitől ismét újszerűbbé válnak. A szék szövete száraz szivaccsal, seprő mozdulatokkal tisztítható. Nedves szivaccsal nem érdemes rámenni, mert az foltot hagyhat. A szövetkárpitok akár kárpittisztító géppel is takaríthatók, csak ügyelni kell, hogy a szivacspárnázat ne szívjon be túl sok vizet. És vegyi boltokban kaphatók kifejezetten folttisztításra való spray-k is. Érdemes a tisztítás módját és anyagait a szennyeződés típusától és mértékétől függően megválasztani és minél enyhébb módszert, minél kevesebb vegyszert használni.

Bőrápolási tanácsok

A bőrrel kárpitozott bútorok, mint minden más használati tárgyunk, ápolást igényelnek. Így élettartamuk hosszabb lesz, és szépségüket tovább megőrzik.
A bőrbútorok tisztításához és ápolásához kizárólag erre a célra kifejlesztett bőrápoló szereket szabad használni. Az általános bútorápolószerek használatát még akkor sem ajánljuk, ha használati útmutatójukban a bőrbútorok ápolása is szerepel. Soha ne használjon oldószer és szilikon tartalmú szereket, mert ezek komoly károkat okozhatnak! (Előfordulhat, hogy kifejezetten bőrbútor tisztításra kifejlesztett szerek oldószert tartalmaznak. Ezek házi használatát is tanácsos elkerülni.)
A bőrbútor száraz, meleg helyiséget igényel:  az ideális páratartalom 50-70%, a legmegfelelőbb hőmérséklet 15-30 °C.
A közvetlen napfénytől, a sugárzó hőtől (pl. fűtőtest), illetve a szélsőségesen száraz vagy nedves körülményektől védeni kell a bőrt.
Puha kefével rendszeresen porszívózza a bőrfelületet, így a bőr pórusai megtisztulnak a portól, segítve annak természetes szellőzését.
A rászáradt port, vagy szilárdabb szennyeződést óvatosan, nedves ruhával távolítsa el, majd gyapjúkendővel törölje szárazra.
A rácseppet folyadékot nedvszívó ruhával lehetőleg azonnal itassa fel, a felszínt ne dörzsölje.
A foltokat, pecséteket szappanos, nedves ruhával távolítsa el a lehető leggyorsabban.
A bútort évente kétszer "speciális" bőrápolóval kenje át. Ezzel jelentősen megnöveli annak élettartamát.
A bőr forgószékek és egyéb bőrből készült használati tárgyak tisztításához a gyártó a Goldwax nevű bőrbalzsamot ajánlja.
 
forrás: antares.hu
 
<