A retro és a vintage – két favorit az idei év lakberendezési stílusai között, amelyek egymással több ponton is kapcsolódnak. Határozott vagy lágy vonalaikkal, erős vagy pasztell színeikkel különleges hangulatú miliőt teremtenek. Érdemes tehát otthonunk kisebb vagy nagyobb részletében, illetve több terében is megjeleníteni az egyiket, de akár mindkettőt.
Bár a retro és a vintage korszakok között vannak hasonlóságok, és sokan össze is mossák őket, koránt sem azonosak. Egyrészt meg kell említenünk az időbeli különbségeket: míg a vintage az 1920-as 1970-es évek közé tehető, a retro későbbi, 1975-től 1990-ig tartó irányzat. Mindkettő jellemzően „múltidéző”, ám jelentős különbség köztük, hogy míg a retro sokkal inkább harsány, darabos és impulzív, addig a vintage lágy, kifinomult és visszafogott. Ahogy általában minden irányzat, a retro is táplálkozott a megelőző korokéból, így a vintage-ből is. Általában ezért is nehéz minden szempontból pontos határvonallal elválasztani e két „nagy öreget”.
Retro a lakberendezésben
Anno, az időszak technikai forradalma, a számítástechnika kiszélesedése előtérbe helyezte a funkcionalitást, az előregyártott elemekből álló berendezéseket és a műanyag népszerűségét. Utóbbit mára felváltotta az újrahasznosított verziója, ám a színek tekintetében továbbra is jellemzőek az élénk árnyalatok, a szimmetrikus és geometrikus minták dominanciája. A retro lakberendezésnek nincsenek igazán szabályai, a régi darabok bátran és ötletesen keverhetőek a maiakkal, létrehozva ezzel a saját, egyedi stílust, amely egy számunkra kedves múltat idézhet meg. A bútorai, kiegészítői egyszerűek és praktikusak, gyakori a lekerekített vonalvezetés, a kagyló- és a gömbforma, a fényes vagy csillogó felületek játéka. A fixen álló bútorok mellett nem ritkák a praktikumot szolgáló, könnyen mozgatható, kerekeken gördíthető darabok, a műanyag mellett a fa, a műbőr, a fém, a króm, a szövet és a bársony is megtalálható. Színekben főként a sárga, a narancs, a mustár, a piros számít igazán „retrósnak”, de a neon színek vagy a mélyebb olíva, a kék, a barna is jó választás lehet. A bútorok esetében a színes bárszékek, fából készült, kerekített lerakóasztalok, puffok, favázas szövet kanapék, fotelek, utóbbiak akár futurisztikus változatban, jó alapjai lehetnek egy retro stílusú enteriőrnek.
Vintage: a modern és a régi
A vintage olyan valami, ami régi, öreg és még használható. Sok esetben nőies, romantikus, újraértelmezett, imádja a fehéret és a pasztellszíneket. Erősen kötődik a napjainkban népszerű DIY („do it yourself”) tevékenységekhez, amikor egy régi tárgyból saját kezűleg hozunk létre egy újat. Amikor kreativitásunk, kézügyességünk segítségével például egy régi komódból varázsolunk olyan használati tárgyat, amely saját ízlésünket tükröző és egyedi, ami magán hordozza a régmúltat és az újat is.
A vintage berendezés nem törekszik a tökéletességre, ugyanakkor minőségi, természetes, bájos és kiegyensúlyozott, jól passzol a modern berendezési tárgyakhoz is. Bútorai az idő nyomait hordozzák, sokszor - akár mesterségesen - kopottasak, ami mit sem von le használati értékükből, nosztalgikus hangulatukból. A fa anyagú bútorok látható erezetükkel, néhol ütött-kopott megjelenésükkel erősítik a stílust. A fa dohányzóasztalok sokszor különleges, láda vagy bőrönd formájúak, a kanapék, fotelek ívelt lábúak, kényelmes, puha párnázatúak, a festett vagy natúr vintage komódok, tálalószekrények elmaradhatatlanok, ahogy a régi, nagyanyai örökségként számontartott konyhai eszközök is. Jól illenek a stílushoz a csipkés vagy virágmintájú textilek, a fehér, púderrózsaszín, levendula, halvány zöld, pasztell kék árnyalatú vászon kárpitok. A klasszikus vintage stílus tehát ajánlható mindazoknak, akik szeretik az antikolt hatású, régies formatervezésű, romantikus hangulatú berendezést.
